Talán nem túlzás kijelenteni, hogy nincs olyan osztályközösség, amelybe minden diák tökéletesen be tud illeszkedni. Mindig van valaki, aki a próbálkozásai ellenére sem tud elvegyülni. Jól van ez így? A válasz egyértelműen nem. De mit is lehet tenni az ilyen helyzetekben? 

Nehéz erre konkrét választ adni, ugyanis minden eset más és más. Viszont a legtöbb problémát egyértelműen az okozza, hogy a tinédzserek kíméletlenül kirekesztik azokat a társaikat, akik valamilyen szempontból "mások" mint a többiek. Lehet ez külső adottság, eltérő anyagi háttér, stb. Sajnos hosszú a lista. Sokszor már az is elég, ha egy diák szorgalmasan tanul. Pillanatok alatt ráaggatják a stréber jelzőt. Persze, a legtöbben bele sem gondolnak szavaiknak milyen nagy súlya van. 

A folyamatos kirekesztettség elkerülése érdekében, sokan feladják saját személyiségüket, és azokat a normákat kezdik el követni, amelyeket a csoport többi tagja. Ez viszont még nem megoldás. Sőt! Sokkal több problémát eredményez. Ugyanis ettől egyáltalán nem leszünk boldogabbak. 

Igen, rossz érzés kakukktojásnak lenni, és szemben úszni az árral, de hosszútávon mégis sokkal kifizetődőbb. Mert ha képes vagy elfogadni magad olyannak, amilyen vagy, akkor egy idő után arra is képes leszel, hogy kiállj magadért. Hisz miért is kellene szégyenkezned? Nem jársz menő cuccokban? Nem baj, ahogy a mondás is tartja, nem a ruha teszi az embert... Másként látod a világot? Hidd el, nem te vagy az egyetlen. Előbb-utóbb az élet úgyis az utadba sodor olyan embereket, akik hozzád hasonlóak. Lehet, sokszor úgy érzed, teljesen egyedül vagy, de ez sem igaz. Csak légy kitartó, és higyj magadban!